Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a
— 88 egyház is, melly „Constantin kcresztségének'4 neveztetik, emlékül az ö megkeresztelésére. A íaterani palota szomszédságában van a szent ut (Scala Santa) —egy nevezetes szentély, mellyben V. Sixtus 28 lépcsőt tétetett fehér márványból, ugyan azokat, mellyek Pilatus jerusalemi házából áthozatván, kétségkívül az üdvözítő e lépcsőkön szenvedésekor fel s alá ment. Csak térden lehet e lépcsőkön fel menni. Mecenas kéjelmes kertei, s Gallien császár villái e vidékben voltak. Némi távolságra, de ugyané vidékben van a jerusalemi sz. kereszt basilikája, egy azon hét főegyházak közül, mely- lyek látogatása által búcsúkat nyerhetni — hasonlólag Constantin császár által épitetelL hogy anyja, sz. Helena áhítatának megfeleljen, ki a sz. földről számos ereklyéket, s különösen a sz. kereszt nevezetes részét is itt lelte le, s ettől az egyház is nevezetét nyerte. — Közelében van sz. Bibiana temploma, melly alatt sz. Anastasius pápáról nevezeti catacomba létezik, hol 11,276. vértanuk tetemei nyugosznak. — Északi részén e vidéknek nagyobb sz. Mária basilikája látható, egy az öt palriarchai egyházak közül, s nevezetes különösen azért, hogy a halász pecsét alatt kiadott pápai bullák ezen egyházról czimeztetnek. A hagyomány szerint 352ben János romai patríciustól, és Liberius pápától épilelett, kinek az egyház alakja csudálatos módon megjelentetett, valamint a hely is, — 5. Aug. leesett hó állal, —s innen havi szűz Máriának is neveztetik (S. Mária ad nives) Liberius basilikájának ugyanazon pápáról mondatik, jászoly melletti szent Máriának (S. Maria ad praesepe) az üdvözítő jászolától, melly itt tiszteletben tarlatik Nagyobb nevezet azért adatott, mert a szent Mária - templomai között Romában legnagyobb. — Déli részén ugyan e vidéknek van Roma legrégiebb egyháza, „sz. Péter fogságáról“ nevezett, mellyel a megváltónak — a hagyomány szerint — sz. Péter szentel* fel, — Nero idejében megégett, és nagy sz. Leo által 442. ismét felépilelelt, hol, sz. Péter lán- cza is letételeit, midőn pedig Eudoxia császárné sz. Péter lánczát
