Ismeretlen szerző: Az egyházi javak szabályozását indítványozó borsodi levélnek taglalása és felvilágosítása (Kassa, 1842) - 11.135

és a’ kiken a’ vérszerinti, vagy felebaráti szeretet meg nem könyörült* azokat — a’ nyilvá- liyos Lapok bizonysága szeréiit, — éhen halni engedik. — Kifogyván ezen zsákmánynak értéke, és a’ forradalmi telhetetlen fenekű erszény kiürülvén, sor jőve a’ világi Papság Javaira; mert a Revolutiók korszakában a’ Papság mindég azon elűcsapat, mellyet — úgymint fegyvertelent, és béketürőt legyőzni épen nem nagy Diadalom! — Találkoztak ugyan a’ Cortesek gyűlésében némelly lelkes férfiak, kik Damocles kardjától sem ijjedvén meg, magokat ezen társas elleni Elv kivételének telljes erejükből ellenszegezték; de a’ többség önkényének engedni kelle, és a’Papság ezer évig jogszerűleg bírt Javaitól sokkal rövidebb úton megfosztaték, mint sem egy nyilványos adóssági pör eldöntetni szokott. — Ezt csak hamar követé olly békés és csendes Polgárok sarczoltatása, kiket a’ Revolutio gyanúsnak nevezni szokat, ’s kik a’ forradalmi grammatica szerint, nem mások, mint vagyonos, és nagy birtokú polgárok, kiket Javaiktól megfosztani jogszerű úton nem lehet. Ki nem látja ezekből: hogy a’ Revolutio Phisiologiája olly hasonló egymáshoz, mint egy tojás a’ másikhoz s És ezen forradalmi fúriáktól sanyargatott Nemzetet — kinek ne-