Klopstock, Friedrich Gottlieb: Ádám halála. Egy szomorú dramma három szakaszokban a Messiás éneklőjétől (Győr, 1812) - 11.131.1
IO én fiamnak tulajdon fzemei ne látnák ezen rémítőt! — Ott vagyon Ábelnek oltára, fiam, ott, a’ hol testvéred’ vérétől még most-is jegyes, ott kótsold-által refzketö karokkal ! Ott emelj kezeket! Eredj! óh hallgattafsál-meg! Talám tsak egy napot-is könyöröghetfz az én életemhez! S'tth: Óh Atyám ! — Ádám ! — édes atyám ! Elmegyek ! Negyedik Megjelenés. Ádám egyedül. fiiment oda ! Ha bár imádkozhatik - is ; de meg nem liallgattatik! — Mi ez bennem! Megfzün-e kábúltságom , ’s vifzont a’ halálnak érzése kezdödik-e-el minden borzadásaival? Még most hegyette állok a’ pornak ! Egynéhány órák múlva alatta rothadok! És ha még majd az én kedves Évám , ha az én gyermekeim eljönnek ’s engemet halni látnak ! —- Nem; bizony nem olly rettentő az a’ gondolat, hogy rothadni fogok, mint az, hogy engemet Éva lát meghalni! — Ez a’ velemegy- gyiitt teremtetett, ez a’ kedvesek között leg- kedvefsebb vallyon meghal-e velem? Te tudod, és tsak Te egyedül, ki az átkot mi reánk kimondotta!