Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

k

Jön már, jón a’ megengeszteltt Atya tró- íiussától ; és valamint akkor, midőn a’ kezességet magára vállalván, szolgai formába öltözött, hogy a5 bűnösökért szenvedhessen, Annya szüzességének sérelme nélkül jött által a’ halandóság kapuján: úgy most zárok nyillása, Sárikák csikorgatása nélkül jón keresztül az ajtón, mellyet a5 félékeny tanítványok magokra zártak. 5.) Eljőve Jesus , úgy mond János , es meg- álla középben, és monda nekik: békesség nektek.

Megengedem: hogy ez a’ köszöntés a’ Zsidóknál szokásban volt, és minden jó, minden áldás kívánatot magában foglalt. Csak azt jegy- zemmeg: hogy a? békesség Jésus szájában az Evangéliumi békességet jelenti. Békességet az Istennel, mellyet nékiink Jésus szerzett; békességet önnön magunkkal, mellyre példát adott; békességet felebarátinkkal, mellyre parancsolatot hagyott.

Békességet az Istennel, ki az Ö engedelmessége miatt engedetlenségünket megbocsájtot- ta; az Ö szenvedése miatt a? bűneinknek rendeltetett örök büntetést eltorlötte; az Ö elégtétele miatt adósságunkat elengedte ; és bennünket ö érette, és az ő érdemei által haragnak fiaiból kegyelemnek fiaivá tett. Mert „Isten va5.) Moli Corporis , ubi divinitas erat, ostia clausa non obstiterunt. Ille quippe non eis apertis intrare potuit, quo nascente virginitas matris inviolata permansit, Aug. Tract. CXXI. in Joan.