Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b
272 'V/V'V ká teszik, és velők a’ hangokat, mivel nem ért* hetik olvastatják! — De mennél nagyobb hálával tartozunk mi Istennek, kik az Ő jóvolttá- ból ezen jó emberek könyörületességére nem szorulunk) hanem értelmessen halihattyuk az Isten szavát mind a’ gyenge szellők sziszegésében , mind az ordittó szelek zúggásában , mind a’ csendes patakok csergedezésében, mind a’testessel)!) folyamok zajgásában; mind a’ madarak kelleme- tes zengedezésében, mind a’ setét fellegek rémitto csattogásában. Mennél nagyobb hálával tartozunk mondom, kik között ha nem találkoznak-is , mint Saul, kitol a’ gonosz lélek, valahányszor előtte Dávid az ö cziteráját pengette, eltávo- zék : 5.) találkoznak még-is , — és pedig számtalanon , — kik a’ muzsika karok zengésére mint Dávid örömmel ugrándoznak : 4.) de nem az Ur előtt. Még-is a’ fülek azok, mellyeken keresztül szivünkbe szedjük a’ haragra, boszúállásra búj- togató szavakat; a’ lelki esméretet, és a’ jám- borabb indulatokat elaltató’ beszédeket; a’ hitetlenségre , engedetlen pártoskodásra gyullasztó sugalmakat. A’ fülek azok, mellyeket trágyáé, rágalmazó igékkel tele szedünk, és a’ helyett, hogy azokat az Isten iidvözittö igéinek szentelnénk, a’ Sátán akarattyának kirhordóivá változtattyuk. Tálán ez az oka : hogy most közöttünk ennyi siketek találkoznak. Nem testi, hanem. 5.) I. Kir. XVI. 25. — 4.) n. Kir. VI. 14.