Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

v-w

26

x/w

sed felebarátodat mint tennen magadat; felebarátunknak nyugodalmunk szakasztásával, vagyonunk fogyasztásáral-is segedelmezünk. Ha hallyuk : adjatok, és adatik nektek; örömmel oszt- tyuk a' szükölködokre azt, a' mivel bővelkedünk. Ha hallyuk: légyen a! te szavad úgy és úgy, nem és nem; minden esküvéstől, átoktól, szitoktól szentül tartózkodunk.

Ezek által mutassukmeg, hogy esmérjük Ötét, hogy az ö nyájjá, az ö juhai közül vagyunk ! He valamint találtatnak a’ pásztorok között béresek: úgy találtatnak a’ juhok között engedetlenek; és ha örömest hallottátok a' mit a' béresekről mondottam , halgassátok azt-is örömest, a‘ mit az engedetlen, szófogadatlan juhoknak mondok.

Ezekre illik, a’ mit Szent Pálnál olvasok: „vallyák, hogy esmérik az Istent, cselekedetekkel pedig tagadják.” 18.) Nem arról esmértetik- meg a' Keresztény, hogy a’ keresztény hitet vallya, a’ keresztény templomokat látogattya, a' keresztény áj tatosságokat gyakorol lva, a’ keresztény Anyaszentegyház Szentségeivel él: hanem ha keresztényhez illő életet visel, ha a’ Mesternek igazi tanítvánnyá, azon nyomdokokon járván ; mellyeket mindnyájunknak hagyott. „A’ Mester pedig bölcsesség , igazság, Szentség, és erősség. He a' bölcsesség az esztelenség ál18.) Tit. I. 16.