Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b
X/x/V X/Wi 2Ó3 ban az eretnekségeket, szakadásokat? Mi szüli benne, és az Országokban , Városokban, falukban a’ pártütö engedetlenségeket ? nemde a' kevélység. Méltán tették az Anyaszentegyház bölcsei a’ hét fo bűnök fejévé a’ kevélységet. Mert ha ezeknek mindegyikéről számtalan bűnök sai - jadzanak: tehát a’ kevélységről a’ fő bűnöknek mindegyike fajzik. Nem csuda tehát, hogy a’ kevélynek maga az Isten ellensége. Lucifer az Ő angyalival poklokba levettetett; Amon a’ keresztnek akasztófáján , mellyet Mardokéusnak készített, maga függött. Absolon a5 trónus helyett üstökénél fogva fenn, egy fán , akadott. Nabukodonosor Királyból, emberből barmok társa lett, és hét esztendőkig a’ jászol mellett kérődzőit. Az-is, hogy Isten a’ világ bölcseit elfor- dúltt értelemre, a’ gyalázatnak indúltira adta, hogy cselekedjék azokat, a’ mik nem illenek, és gyalázattal illessék az Ő lestöket önnön magokban ; 15.) az-is a’ kevélység büntetése volt. És ha igazat akarunk szóllani, nem csak Dávid látott felfúvalkodott kevélycket, kik magokat, mintha a’ világgal bírnának, mindenek fölé magasztalták, de véletlen, — előbb, mint sem álmodhatták volna, semmiségökbe viszsza dőltek : hanem láttunk, és láthatunk mí-is na- ponnan olíyakat, kik gondollyák ; — oh ! nem —• l5.) Rom. I.
