Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

121 ták, mint a? publikánusok ; kik tanítványi, kö­vetői lettek. Mert „a’ világ erotlenit választot­ta az Isten, bogy inegszégyenittse az erőse­ket.” 18.) Azért Szent Pál-is körül tekéntvén az Anyaszentegyházokat, melíyeket szerzett, min­den igazsággal mondhatta , a’ mit mondott: hogy közöttok „nem sok bölcsek test szerént, nem sok hatalmasok, nem sok nemessekIQ.) ta­láltatnak. Mert ba a’ Zsidók közül a’ megjegyzett vét­kek számtalanokat tartóztattak, hogy Jésus Anya- szentegyházába bé ne mennyének: mennyivel többen találkoztak a’ pogány nemzetek között, kik ugyan azon okokból magokat, hogy Jésus hitére ne térjenek, mentegették. Ezeket illeti a’ mi következik. Es monda a szolga: Uram meglett a’ mint parancsoltad, és még-is hely vagyon. Es monda az Úr a szolgának y menny­id az utakra, és cl sövényekhez, és kénszerit- tsecl héjöni, hogy megtellyék az én házam. Mert minekutánna Jésus halottaiból feltámadott, megparancsolta Apostolinak : hogy mennyének széles e’ világra; tanittsanak minden nemzete­ket. Ezek voltak, kik az utakról, a’sövények­ről , az az meszsze tartományokból, idegen nem­zetekből , kénszerítették a’ híveket, hogy Jésus üdvözitto Anyaszentegj házába bémennyenek. Kénszerítették Őket csudákkal, és jelekkel; kén­lő.) I. Kor. I. 27. — 19.) U. ott 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom