Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

53 ^

Ha illyenek voltak a* Fejedelmek , millyen lehetett a’ nép, melly a’ gonoszra amúgy-is hajlandó lévén, a' nagyok példájából ingerlodött- is, bátorodott-is a’ fesletóégre!

„De íme! az Isten, ki megígérte: hogy a* kellemetes iidőben meghalgattya, a’ megszaba- dittásnak napján megsegitti az 6 népét;” 4-) mikor legnagyobb volt a’ veszedelem, küldötte mennyből a’ segedelmet. „Lön, ügy mond az Evangélium, az Úr igéje Jánoshoz, a Za- chariás fiához a pusztábanjx

Miilyen igéje lehetett ez az Urnák? se az Evangélista nem mondja, sem én nem tudhatom. Azt tudom: az Istennek, ki a’ nyelvet hogy beszélhessünk teremtette, nyelvre, hogy* Jánoshoz szólhasson szüksége nem volt. Azért ezt elmellozvén csak kettőt magyarázok.

eloszször azt, hogy Jánoshoz az Úr igéje ct pusztában lett ,

másodszor azt: a mit János predikállott. A’ puszta helyett az üdvösséges magányosságát, a’ penitentziának keresztsége helyett a* törödelmes könyhullatásoknak ferdojét akarnám veletek megszerettetni. Az Ur, kinek munkája* ban járok, gerjeszsze szívemet, vezesse nyelvemet ; hogy az Ö Szent Neve dücsosségére, és lelke* teknek üdvösségére szólhassak! Figyelmezzetek 1

4.) Isai. XLIX. Ő.