Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

'V'V/V.

313

múl a’ földet.” 14.) Király volt örökségére nézve; mert az Ö nevében mondotta Dávid: „én pedig Ki rállyá rendeltettem tőle Sionon, az Ö szent hegyén, az Ö parancsolattyát hirdetvén.” 15.) Király volt gyözödelmére nézve ; mert meggyőzte az erős fegyverest, fegyvérit, és az ö raga- dományit elosztotta; vagy a’ mint Szent Pál szóll : „megfosztván a’ fejedelemségeket, és a’ hatalmasságokat, bátorságosan által vitte, nyilván gyozödelmeskedvén azokon önnön maga által ” 16.)

De nem csak hogy Király, hanem különös- sen a’ mi Királyunk. ÍVJí Királyunk ; mivel drágalátos vére által megvett, megváltott bennünket, és „országgá, és papokká tett az Istennek, és az ő Attyának” 17.) Mi Királyunk; mivel magunk választottuk Ötét Királyunkká a’ Keresztségben , a’ hol húségére esküdtünk. Azért Jésusról mindegyikünknek mondhatni : „íme a te Királyod jö néked! Egészen néked jo, úgy mond Sz. Bernárd. „Születésében társoddá, vacsorájában eledeleddé, halálában válttságod ár- rává, uralkodásában jutalmaddá lévén.” 18.) Jó szelíden, semminket nem kívánván, egyedül csak szívünkön akarván uralkodni, hogy lel14.) Zsolt. 2. Sz. Pál magyarázattya szerénf a’ Zsid. I 5. V. 5. — i5.) U. ott. — 16.4 Koloss. II.

i5. — 17.) Titk. Lcát. 16. — 18.) In haeo

verba: ecce Rex tuus venit Tibi.

kV