Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a
VW 312 VW felsegétvén. A’ népnek sokasága pedig leteritté ruháját az utón ; mások ágokat vágtak a’ fákról, azokkal tisztelkedtek, és kik elöl meg utói mennek vala kiálttyák: Hosanna Dávid, fiának ! mintha mondanák: Őrizze, tarttsa, vezérellye Isten a’ Dávid ágj-ékából szármozott Jésust; áldott, ki az Úr nevében jón. Hosanna a magosságban ; avagy a’ magosságban lakozó Isten Őrizze, tarttsa, oltalmazza! 13.) Illyen tiszteletet csak a’ Királyoknak, Fejedelmeknek tett a’ Zsidó nemzet. Mint régen Jehúnak, későbben Simonnak, és Judásnak a’ Makkabéusok közül, Jésusnak-is így tisztelke- dett. Mert Prófétának, nem csak, hanem a Próféták legjelessebbikének, Messiásnak tartotta, és benne Királlyát szabadittóját várta. Hibázott ugyan balvélekedésében: mivel Kristus Országa nem e’ világról való. Mindazonáltal méltán tett néki mint Királynak tiszteletet. Mert ha nem-is az Ö értelme szerént: de felségessebb értelemben Király volt mint azok, kik ragyogó koronákkal tündöklenek. Király volt születésére nézve, úgy mint a’ Királyok Királyának tulajdon , egyetlen Fia; kiről a’ Koronás Próféta az Ur nevében imigyen szóll: „én fiam vagy te, én ma szültelek téged. Kérjed tőlem, és néked adom a’ Pogáryokat örökségül, és birodall5.) Zsolt. CXVTI. 23. 26. Káldink is a’ Vulgatá után a’ Zsidó Hosannát ezen értelemre magyarázta.
