Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

VW

mat, es ti tiszteletlenséggel illettetek engem.}> Vajmi más hangon beszéllett Udvczittönk, midőn mennyei Attyának ügyében szóllott. Akkor a5 feddést, a’ kemény dorgálást, az igazságos megpirittást nem kéméllette. Nyilván szemökre hányta : hogy, mivel Abrahám cseleke- detit nem cselekszik, nem Abrahám fiai; mivel nem szeretik az Ő szóllásit, nem halhattyák az Ö beszédit, ki Istentől szármozott, Istentől jött: nem mondhattyák, hogy Isten az ö at- tyok ; mivel megölni keresik Ötét, — „az embert, ki igazságát szóllott nékik,” 23.) méltán mondhatni : hogy ok az ördög fiai , az Ö kí- vánságit akarván cselekedni, ki elejétől fogva gyilkos volt. 24.) Most pedig , midőn a’ rágalmazás miatt maga mellett szóll, minden igéje valamint igazság, úgy mindenike mintegy meg- testesültt szelídség.

Példát adott, ngy mond Aranyszájú Szent János: hogy midőn Isten nevében beszéltünk, buzgók : midőn saját becsületünket védelmezzük szelídek legyünk; 25.) és ügyünket bízzuk tökélletessen az Istenre, mint magáét a’ Fiú bizla; ki mondja tovább:

,,Jén nem keresem az én diicsosségejnet: vagyon a ki keresse, és megitéllye Mintha mondaná: midőn kémélletlenül megmondottam

f)Qy 'VW

2o.) Ján. VIII. 4°* — 24.) U. ott 44*— 25.) Hóm. 54. in Joan.