Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

•V^V/V

282

a’ setétség fiai a’ napot, hogy gonosz tetteikre világoskodván ártalmas szándékokat el ne árulhassa. Mert miért-is agyarkodnak ellene ? Azért — jöjjenek, és tagadják — azért: hogy az Urat Urnák, a’ szolgát szolgának hirdeti, és az Úrnak a’ kegyességet, a’ szolgának az engedelmességet szívére köti 5 hogy a’ törvényt sérthetetlennek, a’ bunt menthetetlennek lenni tanittya ; hogy az életnek nem a’ kívánságát, hanem az igazságát nevezi kalauzul. Ez az oka ez : hogy a’ lázzasztót-is Prófétának vallyák, és uralkodónak tenni keresik. De miért ? hogy magok- is szolgákból urakká, semmivel bírókból vagyonosokká , alattvalókból elöjárókká , törvény- szegőkből törvényszerzokké, adó fizetőkből adó költőkké lehessenek. A’ mi több elakarják hitetni , hogy őket Jésus lelke mozgattya: holott Jésus csuda által-is adót fizetett, és ártatlan-is halált szenvedett inkább ; mint sem hogy a’ hatalomnak, mellyet onnét feliül valónak lenni mondott, a’ törvénynek, melly uralkodott, ellent állana. Ha tehát Keresztényeknek vallyák magokat, azzal mutassákmeg hogy Keresztények : hogy az Apostol intését engedelmessen követik; ki mindnyájunknak szóll, midőn mondja: „en- gedelmessek legyetek — az Istenért — a’ Királynak, mint a’ legföllyebb valónak.” 12-) — nem mintha a’ szabadságai a’ gonoszság palás12.) I. Péter II. i5.