Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

285

•X/V'V

tyának tartanátok : hanem mint Isten szolgái. 13.) Nem így keresték megmutatni keresztény léttöket azok, kiknek nevében eképpen ír bölcs Tertulián : ,,a’ Keresztény senkinek nem ellensége , annál inkább nem az Uralkodónak. Kit tisztelünk úgy, a’ mint nékünk szabad, és néki használlatos ; mint elsőt az emberek között Isten után, kitol mindenét vette.” 1/*.)

De elég a’ jó Kereszténynek mondani, hogy: azok, kik az Evangyéliumi szabadság lelkét az engedetlenségben helyheztetik, nem Kristus példáját követik; ki „midőn eszébe vette volna, hogy eljönnének, hogy megragadnák ötét, és Királlyá tennék ölet; ismét a3 hegyre futa maga egyedül

Erről az Ö szaladásáról lehet megesmérni, hogy Jésus nem csak ember, hanem Isten-is. Nem jött Ö méltóságát keresni, hanem megaláztatást. Ha felmagasztaltatni kívánt, egyedül a’ kereszten kívánt felmagasztaltatni: ezért midőn a’ koronára kerestetett, elfutott; midőn durun- gokkal a’ keresztre kerestetett, ellenséginek Önként eiejbök mentt.

De miért futottéi Jésus? futásával akarta megmutatni: hogy a’világi méltóságok a’ lélek üdvösségének veszedelmessek. Valójában veszedelmesek : mert mennél több hatalma vagyon embernek egyebeken, annál kevesebb vagyon Ön15.) U. ott lö. — 14.) Lib. ad Scapulam.