Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

15

gonoszok, ne féljenek; sót Örömmel örvendezzenek.

De az Ő eljövetelétől a’ mostani gonoszok úgy sem félnek. Mert ka valaha, tehát most, vágynak közöttök, kikre betű szerént reájok illik : „hogy mondotta az esztelen az ö szívében : nincsen Isten.’5 24.) Az esztelen ! mert az Isten munkái között; az ö jótéteménnyének áldási , az Ő haragjának ostori között miképp mondhattya : hogy nincsen Isten ? — Mert ha valaha, tehát most vágynak közöttök: kik mivel parancsolaté restellik, fenyegetésitöl félnek, az Ítélettől irtóznak, kívánnák , hogy Isten ne légyen. „Esztelenek J úgy mond Szent Ágoston, mivel megromlottak, a’parancsolatokat-is örömest elrontanák, óhajtván : hogy se törvény, se igazság ne légyen ; mivel ők magok nem igazak. 25.)

Azonban hasztalan. Mert írva vagyon, bizony mondom nektek : el nem múlik ezen Nemzetiség , Ádámnak, és az emberfiainak mindenképpen halandó Nemzetisége, még mind ezek meg nem lesznek. És ezt mondja az, kinek szájjában soha hamisság nem találtatott; az, a’ kinél vágynak az életnek és halálnak kulcsai; a’ ki bizonykodásához hozzá teszi: az ég és a fold elmúlnak az én beszédim el nem múlnak. „Pedig az egek az Úr igéjével erösödtekmeg,” 2Ö.)

24.) Zsolt. LII. 1.1. — 25.) Tract. XC. in Joan.—

20.) Zsolt. XXXII. 6.