Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

x/v/v*

10

vw

sek, mellyek lelkiteket mozgat!yák, az Istennek engedelme, békességes tűrése, hoszszú várakozása mellyben bizakodtok; mind vádi ást tesznek ellenetek, és rajtatok az Ítéletet, ha a’ gonoszban megátalkodtok, terhesittik.

Többet mondok : mert hátha az Isten Ítéletének jelei meg-is történtek már rajiatok ; csak hogy ti azokat észre nem veszitek? Nék- tek szóllok, kik bűnt tettetek, de a’ bűnből fel nem keltetek, hanem mintha minden felől bátorságtok volna, folyton aluszszátok a’ lélek halálának álmát! — Mert tudjuk; hogy mihelyest bűnbe merültetek, a’ malasztból kiürültetek , hitetekben megfogyatkoztatok , vétek után szívetekbe vétket fogadtatok, a’ többszöri elesés után jóra való erőtökben megfogyatkoztatok, a’bűnhöz , mellytől előbb irtóztatok , hozzá édesedtetek. Nem nagy jel-e ez? Olvasom Szent Ágostonnál, hogy ha bűnünk után mentien meglátogatna az Úr bennünket nyavalyával ; ha megvakulnánk , erőnkben megfogyatkoznánk ; nemde hogy úgy tekéntenénk ezt, mint bűnünk bizonyos büntetését, és szapora megtéréssel az Istent megengesztelni búzgólkod- nánk ! Ti pedig nem a’ testnek szeme világát, hanem a’ lélek világosságát vesztettétekel ; nem a’ veszendő testi egésségnek vallottátok kárát, hanem állal adott benneteket az Úr a’ bűnös indulatoknak : és ez veszedelmessebb betegség. Az üdvozittö igazságok világosságát nem lát-