Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a
115 egy harmintz itzét tehetett. Jésus parancsolat« tyára a’ szolgák, kik a’ hivatalosoknak, mint nálunk-is szokás a’ mennyegzőben, szolgáltak, szintén tele tölték a’ vödröket vízzel, mellyet az Udvözittö mindenható hatalmával borrá változtatott ; és monda: merittsetek már, és vigyétek a násznagynak; az az annak, a’ kihez a’ vendégség elrendelése, és a’ felvigyázat tartozott. Különösnek tettszik nékem a’mód, mellyel Jésus a’ mennyegzosek szükségén segített; minden lárma, és szembetünés nélkül: mert még a' násznagy-is , ki megkóstold a borrá lett vizet, nem tudja vala hóimét volna.- Segített tehát a’ szükségben, de a’ sziikölködőt-is az elpirulástól megkéméllette. így kellene a’ Keresztényeknek-is segedel- mezni: Mert mennyi jótétemény elveszti az által érdemét, hogy becse kémélléssel felemelve nincsen! Mit ér barátom! ha az éhezőt eteted , de hogy te etetgd szemére veted ? mit ér, hogy a’ mezítelent béfödözöd, de minekelötte béfodözzed , gyalázattyát a’ dicsekedés által másoknak felfödözöd ? mit ér, hogy a5 megszorúlt- tat szükségéből kirántod : de segedelmed által fogyatkozása miatt megpirittod? mit ér segit- tened, ha egyszersmind meg kell a’ szegényt keserittened ? Azért ha jót tészel szeretetböl tégy jót, melly mind a’ segedelemre, mind a’ megkéméllésre bővelkedik. * 8
