Blair, Hugo: Blair Hugo' tizennégy prédikátzióji (Kolosvár, 1827) - 10.496

66 szók, a’ melyek a’ komorságból, makatsságból, es egy elgyengűlt megromlott indulatnak, kép­zelődéseken fundált szorongattatásaiból származ­nak. A’ midőn az erkölcstelenség mindent meg­engedvén, a testet a* lélekkel együtt elerőtle- nitti, akkor a’ tisztaság, és az erkölcs, az Em­bernek minden erejét nevelik, az örömmel va­ló élésre. AJ magát megtartóztatni tudó, igen kellemetesnek érzi a’ mértékletes, együgyü gyö- nyörűségeket-is; a’ bujálkodó ellenben a’ jól­léteinek legmesterségesebb kipallérozottságában- is, csömört és unalmat talál. Valamikor a’vétek egy gyesül a’külső Sze­rencsével, mindenkor egy bizonyos méjj komor­ságot és szorongattatást okoz. Az erkölcstelen mesterkedések, azokat, a’ kik véllek bíbelőd­nek, mindenkor megzavarják és galyibába ej­tik. De az ártatlanság, a’ Szivet könnyűvé és Szabaddá teszi, azt nyitva tartya minden kel- lemetes érzéseknek, és az éltető tehettségeknek egy olyan könnyűséget ád, mely hasonló azon vidámsághoz, a’ mely tulajdona az ifjúságnak és egésségnek, de a’ mely igen roszszúl maj- moltatik, és pótoltatik-ki, a’ vétkeseknek eről­tetett balgatag vidámságok által, a’ mely gyü­mölcse nem az egésségnek, hanem a* megvesz­tegetett indulatnak. Gyen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom