Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

51

nem gondolván azzal, azt felelték, Hogy az övére legyen ö rajtok, és az ö fiaikon.

4. Azonnal hurtzolták ölet más két latorral eggyütt a’ vefztö Helyre, mellyet görögül Galgo- thánakb, deákul Calvariának, magyarul Agykoponyák helyének’ Hittak *). Vállára tették a5

ke*) Egyházi Értekezésekben (1821. efzt. I. Köt. 77. és 78. lap. tartsd öfzve Schnappingernek magyarázattyát Mát, XXVII, 33.) olvasni, hogy Galgotha Jesus’ üdéjében a’ gonofztévoknek közönséges vefztohelye, Jerusalemtöl éjfzaknyugotra a’ kerítés falakon kívül nem dombon, a’ mint a’ közönséges vélekedés tartya, hanem egyenes térségen volt. Valóságos helyét mostanában már meg nem határozhatni annyi mindazonáltal bizonyos hogy az úgy nevezett Calvaria hegyén soha sem volt, a’ mellyen a’ fzent koporsó Temploma mostanában áll. Tsak az együgyű község helyheztette Jesus felfe- fzíttetésének, és temettetésének helyét, mellyek egymáshoz közel voltak (Ján. XIX, 41, 42), a’ Vára*’ közepére a’ régi Templom, és királyi Palota közé, holott az új Testamentom azt nyilván a’ Váras’ kerítésén kívül tefzi (Ján. XIX, 20. Zsid. XIII, 12.). Azonban a’ Galgotának térhelyen való létele ellen annyiból kifogást lehetne tenni, hogy a’ régi Jerusalem , mellyet Titus 70-dik efztendoben elrontott, Elius Hadrianus pedig 48 efztendo múlva Eh a Capitolina nevezet alatt felépíttetett, és azolta ki tudgya mennyi változásokat fzenvedeU, ’s más helyet is nyerhetett, 5s így a’ Galgotha domb is Váras közepére juthatott. Legalább ama’ jeles bibliai Lexiconnak kiadója Braun hasonigazabbnak találta, hogy Galgotha domb volt; mert (U R. Galgotha Izóra) írja, hogy ez görög fzó,

ü 2 és