Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

330

nvülállásosan, sem annyi erköltsügyelo parantso- latit nem jegyzetté fel mint Máté. Jóllehet pedig Jiogy a’ bizonyos, hogy az Evangélisták, közül ö volt az írásban első, mindazonáltal annak efztende- jében meg nem egyeznek. Braun fzerint Kristus fzü- Intésének 56-dik, Theophylaktus és Euthymius fzerint, kik Xlí-dik fzázadban éltek 4i-dik, Nicepho- rus fzerint 4g-dik, Irenaeus, Eusebius, Athanasius fzerint (Schnappingernél) pedig 62—64 efztendő- ben kellett volna írnia, mikor fzent Péter és Pál Romában eggyütt volt.

l65. §.

Szent Luldts Euangyelista napja 18-dik Octoberbm,

Szent Lukátsrol Weininger és Braun írják, hogy ő Antiochiábol Syriának fő várasábol való, és orvos volt, a’ melly tudományt talán Alexandriában tanulta, a’ hol akkori üdoben a’ mesterségek, és tudományok virágzásban voltak. Epiphanius (Haer. 5l.) ötét Kristusnak 72 Tanitványi közé fzám- lállya, ay ki mindazonáltal ötét a Kafarnaitákkal eggyütt elhagyta volna azért, hogy néki is keményeknek tetfzettek Kristusnak fzavai , hogy7 a’ ki az ö testét nem efzi, és a’ vérét nem iíTza, annak nem Jefz élete (Ján. VI, 62, 67). Vannak , a’ kik e’ felett ötét egyikének tartyák azon kél Tanítvány7 közül, a’ kiknek Jesus magát Emausba kinyilatkoztatta (Greg. Moral. ‘L. I. c. 1.). Hihető, hogy ötét vagy ama Cyprus! és Cirenei férjfiak, a’ kikről az Apó$to-