Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

245 tásán, Jesusnak Jerusalemhe való pompás menete* Jen, az utolsó vatsorán , megfogattatásán a’ kertben a’ honnét a’ többiekkel eggyütt el is futott, mikor Jesus őket a’ feltámadása után meglátogatta előfzör Tamásnak nem jelenlétiében, azután mikor ö is ott volt, mennybemenetelén, és a’ fzent Léleknek el­jövetelén ’s a’ t. Azt tartyák az egj'házi Történetírók, bogy az Apostoloknak elofzlása után az Evangyeliomot Sog- diana, Asiai, és Európai Scythia, Epirus, Tbracia, és Achaja tartományiban prédikálta , a5 hol Patras varasában Aegeas AI-Polgármesternek (Proconsul) parantsolaltyára előbb megverettetett, azután pe­dig X böti’i forma kerefztre fefzíltetett, a’ mint né- mellyek tartyák, Kristusnak 62-dik eíztendejében 5o dik Novemberben *). Maximilla nevű jeles és gaz­dag aífzony a’ testét balzsammal megkenette, és tifztességesen eltemettette (Hier. adv. Vigil. T. II.). Udovel Constantinus Tsáfzár Constantinopolba vi­tette , és az Apostolok Templomába helyheztette (Euseb. L. III. c. l.). Ezen kívül Weininger (II.) i3g ©. Búséban után in Hist. Scot. A. D. 790. említi, hogy a’ Scotiaiak fzent Andrást Pártfogó- jóknak tartyák, és határozó egy gyozedelmet nyer­tek volna az Angolokon az Ö segítségével. Achajus Scoliai Király ezen Apostolnak tifzteletére egy vi­téz *) Braun az Ö bibliai Lexiconábata (f. 55. 0.) Chry­sologus fzent Péternek 133 Befzédgyéböl vitattya, hogy nem kerefztre, hanem élő fara akafztatott volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom