Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

246 les Ronde!: á’Iított fel. Atidreós nevű Scotini va­ras is tőle vefzi a’ nevezetét, és azt tartyák , hogy Regulus görög Barát f/.ent Andrásnak tetemit Pa­tras varasából ide hozta volna. JIIvés András pedig azt jegyzi, hogy ,, az ö teste Consfantinopolbol „ több heh ékre, végezetre OiaTz Orfzáeba Amalfi i, nevű várasba Neapolis lartománnvába vitetek, 5, a’ hol most is megtaláltntik. “ Végtir e XI V-dik Be­nedek (de Beat, et Canon. SS. L. IV. P. 2. c. l6. n. 47. c. 22. n. 3.) írja, hogy minekutánna megvet­ték volna Constantinopolt a’ Törökök, és annak utolsó Tsáfzára Constantinus megöletett volna, De­meter attyaíia, és Peloponesmnrk Vra, ki eddig magánál tartotta fzent András fejét, Romába vitet­te, hogy bátorságosabb helyen, és egyfzer’smind nagyobb tifzteletben tartassák. Il-dik Piu.s Pápa a Cardinalisokkal és a’ néppel eggviitt Milvius hid- gyánál Bessarion Cardinalisnak kezéből legnagyobb tifztelettel, mellyet könnyes fzemmel és ajtatos kö­nyörgéssel fejezett ki, vette át a’ fzent fejet, és azt a’ B. AÍTzony Templomába (S. Mariié de popu­lo ) tette, hogy azon éjjel ott nyugodgyék. Más napon a’ Pápa könyörgés után a’ fzent ereklyét fzent Péternek Templomába vitte, és e’ végre ékesen kéfzített kápolnába telte. Jelen voltak fejérbe öl­tözött Cardinalisok, és a’ kezekben pálmaágokat tar­tottak, Püspökök pedig és a’ többi Papság ének­léssel és könyörgéssel foglalatoskodtak. Követte őket annyi sereg, hogy aznapon harmintz ezer fáklya égett, a’ mint Il-dik Pius Commcnlariußainak fzer­zo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom