Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

168 eggyüft éppen ezen az Ünnepen árbarlanghoz ment, es ott könvövgött volna, hogy az Tsten fziintesse meg ezt a’ tsapásf. Mivel pedig a’ Kérése meghalgatta- totf, és a5 kígyó a’ barlangot elhagyta, e’ jótéte- ménvnek hálaarlatos emlékezetére azt rendelte vol­na , hogy ez az Ünnep egy rvoltzaddal fzentellessék meg (Nat. .Alex. H. F. T XT. p. 5i8.). Hogy pe­di" boitrlö Vigíliával iillik, arról már I so Miklós. Pápa is (annak válafztatoit 858-dik efzt.) a’ Bolgá­rok kérdésére adott feleletiben mint régi dologrol emlékezik. Némellv Görögök fzinte Augustusnak első napjától fogva , Urunk fzíneváltozása napfát ki­véve, mindennap bojtölnek. De a’Magyar Hazánk­nak első királlyá ditsőséges fzent István is aJ Bol- d^g-ágos Szűznek tifztelöje, minthogy 1000-dik efzt. t 5 dik August, megkoronáztatott, a’Magyarok­nak meghagyta , hogy a’ Boldogságos Szüzet A agy Jffzom'oírnok , ezt ez Ünnepet pedig Aagy Bol­dog jJfTzony napjává}; nevezzék, a’ mint hogy ezen a’ napon zárta be a’ fzent életét, és boldog uralkodását is, mineknfánna tudniillik az Orfzágát Nagy Boldog Aflzonynak oltalmába ajánlotta volna. De éppen azon iido alatt, hogy a’ Nagy B. APVony napjának Ünnepe hová tovább feriede vagy is A T-dik fzázadtol fogva (Cosm. Schmalfus Hist- Hel. Per ITF. T. TV. Sert. 12. $. 4. n. 3. p. ofo. item Sect. i5. §■ 3. n. 11. p. 48p ) már azt is kezdték imitt amott vitatni, hogy a’ B. AÍTzony nem soká feküdt a’ fold gyomrában, hanem a’ lelke némellyek fzerint- azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom