Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

azon a’ napon, a’ melljen meghalt, mások fzerinfc három, tizenöt, negyven nap múlva tért vifTza a’ testébe, és valamint Krisfus, úgy a’ fz°nt Szúz is testestől lelkestől mennyekbe vitetett, mindazonáltal azzal a’ kiilÖmbséggel, hogy Jesus önereiböl , fzúz Maria pedig nz Istenéből emeltetett, ’s azért Jesusnak menybemenetele deák fzóval mindenkor yfscensiormk magyarul fidmenesnek, Mariáé pedig új értelemben síssumptionalc felviteté«nek neveztetett; holott az előtt az Assumptio fzó fzint’ úsy mint a’ halál, álom , aluvás, nyugvás fzavak a’ R. A ífzonynak tsak halálát, és lélek fzerint való fel- vitetését jelentették *). Uevnn azért kezdték több helyeken a’ halálának napját a’ mennybe vitetésnek Ünnepétől megkülomhöztetni, és amazt ugyan 18 dik Januar, emezt pedig vagy 15-dik August, vagy 20 dik Septemb. ünnepelni; némellyíitt pedig a’halálát i5-dik August, és a’ mennybevitetését 23 dik

SeMegvallya ezt XTV-dik Benedek Pápa maga, egyébiránt az új értelmű As.sumptionak buzgó védelmezője, midőn a’ N. B. AíTzony napjáról így ír: Ttaque concludendum rei vim non in una magis quam alia ex bis vocibus positam esse. Gregorius enim Turonensis libro de Gloria Confessorum c. 49. ap. Nat. Alex. c. 99. mentionem facit Assumptionis S. ylviti. Fusebi- us lib. 4. de vita Constant, c. 64. ait illum ad Deum tuum assumptum; et Gregorius Nazianzenus in Panegyrico in Gorgoniam Sororem suam non dubitat di- aere eam fuisse assumptam in coelum ( Bened. XIV. de fest, Assumpl. n. 23. )?