Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
75 rendelte volna, hogy az Urunk testének képe adassák a’ Kerefzthez. Ugyan az alább (465. @.) tsudálkozik , hogy aJ Kerefztények közül, kik Jesusnak mind olly buzgó tifztelöi voltak, egynek sem jutott efzébe egéfz fzent Illonáig a’ fzent Kerefztet bátorságba helyheztetni, vagy minekutánna elásták a’ Zsidók, ismét kiásni , holott az üldözések alatt a’ Mártírok tetemit és a’ haláloknak leírását sokfzor nagy vefzedelemmel is a’ föld alatt elrejtve tartották, ?s ebből azt következteti , hogy a5 Kerefztények nem helyheztettek még akkor olly nagy bötsöt Jesusnak fakerefztében, vagy az Isteni Gondviselésnek tanátsábol tsak akkor kellett ezen üdvösséges kínzóefzköznek a’ tifzteletnek fzabad napvilágára hozatni, mikor az Anyafzent- egyház fcívántt békességben és fzabadságban tün- dokleni kezdett. Végtire (464. 0>.), hogy Paulinus bizonyítása fzerint Jesusnak fakerefzte tsak Nagy Pénteken mu- tattalott meg a’ népnek, és ettől imádtatott. Mivel pedig kevés embertől telt ki ezen győzedelem jelének látására és tifzteletére Jerusalembe menni, azért annak hasonlatosságára írtak , faragtak, öntöttek volna magoknak kerefztképeket, és ezeket a’ melyjeken hordozták , házaikban felakafztották f mezőkön és hegyeken felállították, VI-dik fzázad ol- ta az Oltáraikra tették , azokkal a’pénzeiket, fegyvereiket , koronáikat Js a’ t. ékesítették volna. Igaz ug}7an, hogy az üldözések alatt valamint az egyéb képeknek, úgy a' fefzületnek tifztelete sem
