Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

5Ö3

Jerusalem! Püspököket. A’ Pátriárkákról többet olvashatni Binghamnál (de őrig. sive antiq. eccl. L, II. c. 17.).

Nagyon hibázna, a’ ki az egéfz világnak minden Ekklesiait ezen öt Pátriárkának törvényhatósága a!a vetettnek tartaná. A’ mik eddig mondva vannak, azokból kitetfzik: i-Ör hogy a’ Constantinns- nak négy Praefecturáibol tsak a’ keletinek öt Dioe- cesiseiben Pátriárkák voltak , úgymint Egyiptomiban az Alexandriai, keletiben az Antiochiai, Ásiai- ban az Efesusi, Pontusiban a’ Caesareai, Thraciai- ban a’ Constanlinopoli, ki( az elöbbeni kettőt saját hatalma alá hajtotta. A’ keletiből keletkezett ki a’ Jerusalemi; 2-or hogy Napnyugotban tsupán tsak a’ Romai Vicariatusban Pátriárka volt a’ Romai Püspök. Az egyéb helyeken ccvroxecfcrtoi az az önmagoktól függő Püspökök voltak; Hlyen volt a’ Carthagoi Prímás, azután Cyprushan aJ Constantiai Metropoíita, kit az Efesusi Zsinatnak privilegyio- mábol a’ Cyprusi Püspökök az Antiochiai Pátriárkának minden befolyása nélkül fzcnteltek, és mikor az Antiochiai Pátriárka rajok is akarta az ő törvény- hatóságát! terjefzteni, pártfogásokba vették őket a’ Chalcedoni Atyák (Act. 7.); sőt a’ Trullai Zsinat (cap. 3g.) még akkor is ezen privilegyiomokal fenntartotta, mikor a’ Cyprusi Kerefztények az ö Püspökeikkel eggyütt a’ Barbarusok elölt Hellesponlus- ba költözködtek. így tovább Napnyugotban a* Fran- tzia, Spanyol, Német, és az egyéb Olafz, Napkeletben a’ Őzeretsen, Persa, Jndiai Ekklesiák, és

Nn 2 egy-