Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

egyátallyában a’ barbarusoké mind saját Papjaiktól, Püspökeiktől, és Metropolitáiktol minden pátriárkái törvényhatóságtól menten kormányoztattak, a’ Pápával nem egyéb mint a’ Anyafzentegyháznak fejével közösségben lévén. Későbben nevezték ki Pátriárkáknak a7 Pápák az Áquileái cs Ulisyppoi \íe- tropolitákat. Az előbfeéniböl támadt a’ mostani Ye- íentzei; kik mindazonáltal a’ pátriárkái nevezeten, rangon, tifzteleten és tzimereken kívül semmivel sem külömböznek a7 Metropolitáktol vagy Prímások- tol. Ezeken kívül a7 Napkeleti külömbféle kerefztény felekezeteknek is vannak Pátriárkái, úgymint a’ Ma- ronitáknak, és Jakobitáknak. Mind a’ két rendű magát Antiochiainak nevezi. Az Örményeknek két Patriarkájok van Arard, és Cis Yárasaiban, Coptu- soké az Alexandriai; Hintsenek a7 nélkül az Abyssi- niaíak. Georgianusokat pedig ccvToy.eyaXog Érsek kormányozza.

D) Az É r s e le ele.

AQ/jsrrloy.o^o? (Érsek) görög fzó a’ Püspökök között, valamint Archidiakonns a7 Diakónusok között, vagy Arcliimandrita a Barátok között elsőt tefz. Első három fzázad alatt éppen senki sem élt ezen nevezettel. Legelőikor kerül elő IY-dik fzázadi fzent Athanasiusnak, és Epiphaniusnak írásiban; amaz Meletius Sándor Püspöknek benyújtott Lajstromban él e’ nevezettel, emez pedig (Heer. 68. 6g.) Alexandriai Pétert, és Thebaisi Meletiust, ugyanazon fzázadban még Marccílinus,

és

564