Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

■fgv JeruSalemnek feldulása után a7, ő felGebbvalójo- knt az ott maradit Zsidót (Hier. L. í. adv. Ruff. c. 3. Epiph. Hoer. 5o. Cod. Theod.L. XVI. Tit. 8.). Azoktól átvették ezt a’ nevezetet előbb a’ Montanisták, azután a* Katolikusok is az 6 Püspökeiknek nevezésére, valamint Nazianzi fzent Gergely az 6 attyát. Nazianzi kis varasnak' Püspökét (Orat. ao. 4l.). megmeg a* Constantinopoli Atyákat is (Orat. 72.) így nevezte. Tllyen értelemben olvasni ezt a’ fzót Nyssai fzent Gergelynél is (Orat. de mag. Épp.). Azonban Socrates (L. V. e. 8. VH. 5i.) a’ Pátriárkákon az Exarchu- sokat értette, valamint nJ Chalcedoni Zsinat is,melly iegelőfzör nevezte így a’ Fiomai Püspököt fzent Leót (Act. 1. i3.); úgy nevezték ötét azon iidőtájon és későbben a’ Görög Tsáfzárok , és az egyházi írók ki « vált Evagrius (L.JII. c. 18. III. 6. IV. 4. 7. VI. 7 ), noha a’ Napnyugoton ez a’ titulus akkori {időben olly gyakortalan volt, hogy azt sem a’ Pápának nem adta senki, sem ők magok nem kívánták. Akármint van a’ dolog az Exarchus és Pátriárka nevezettel, mind a’ kettő egyet tefz, e3 a’ pátriárkái törvényhatóság a’ Chalcedoni Zsinatnál jóval régiebb, és még Tonstantinus Tsáfzár előtt az üldözések alatt kezdo- d itt, noha annak határi nem voltak még kijelelve, roeilj’ is ezekben állott: 1-ör Az egéfz Dioecesisböl való Metropolitákcat, és Püspököket, kikre terjedt az ö pátriárkái törvényhatóságok, Zsinatokra (Synodi patriarchales) meghítták. a-or A’ tarfománv- bol vagy Comprovincialis Püspököknek társágasaban Ők fzentelték fel a’ törvényesen vaiafztott Metropolis