Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

lilákat; valamint vifzoutag 5-or az Ö fzentelésekre is az egéíz Patriarkaságbol ö íz vegyültek a’ Püspökök. 4-er A} Patriarkasagoknak határi között ügyeltek az egyházi fenjútékrc,elfogadták a’ Vletropolitáktol való Appellatiókat, és magokat a’ Metropolitákat is ítélték.

Illyen törvényhatóságé Püspököknek pedig régi fzokás után mondgya I-sÖ Nicaeai Conciliom (c.

6.) a’ Romai, Alexandriai és Antiochiai Püspököket. I-sŐ Constantinopoli (c. 2.) a’ Görög fzertartású Ek- klesiáhan már öt Patriarkaságot, úgymint, az Alexandriait, Antiochiait, Asiait, Pontusit, es Thra- ciait fzámlál, és meghaggya, hogy eggyik a’ másikának környékébe ne avassa magát. 556-dik Efz- tendobéli Constantinopoli Zsinat pátriárkái nevezettel ruházza a’ Romai, Constantinopoli, Antiochiai, Jerusalcmi, és Tyrusi Püspököt. Az Alexandriait azért hagyta ki, mivel hogy az akkori oda való Püspököt a’ Püspökségétől megfőíztották. A’ Ií-dik Constantinopoli Zsinat (Coll. 1. 2.) is a’ Romai, Constantinopoli, Alexandriai, Antiochiai f és Jerusale- ini Pátriárkákat említi, és ezolta ritka példa, hogy ezeken kiviil akármelly Püspök Pátriárkának neveztessék.

yf Romai Pálriarhasúgnak kezdete az emberek emlékezetét fellyülmullya. Önkényt jutott ahoz a* Ro- jnai Püspök eíöfzör azért, hogy ö az Anyafzcntegy- baznak feje, másodfzor hogy Roma varasa hajdana’ Romai Birodalomnak, és az egéfz világnak aűzonya volt. Ugyanazért tágasabban is élt a’ pátriárkái jussal mink a’ Napkeletiek, annyiból, hogy emezek tsak

>< ü

5Ö2