Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

ihagóinak I orvéiig hatóságától függtek. Napkelethez a’ Nicacai, Chalcedoi, és Berytusi Püspökök, jóllehet hogy magok is a’ Metropolitának törvényhatósága alá vetve voltak, mindazonáltal Metropolita titulussal megtifztelteltek, és a* Metropoliták után a' többi comprovincialisok előtt helyet foglaltak.

C) A' Pátriárkák.

Második változás, melly a’ Püspökök között történt az volt, ho"y még a’JVfetropoIiták között is bizonyos feUyebbvalóság megállapíttatott. A’ melly vá- .aso k tudniillik az egéfz Dioecesisnek anyavárasai voltak, azoknak Püspökei is a’ Dioecesishez tartozó Metropolitáknak eleibe tétettek, és Exarchusoknak vagy Pátriárkáknak neveztettek. Az első név kezdőt, vezért, fellyebbvalót, a’ második f 'ö atyát tefz. Jgaz, hogy az utóbbi Görögök (in notit. Andron.) Ancy- rai, Cizicomi, Sardesi, Nicaeai, Nicomediai , Larissa!, Chalcedoni, és több Metropolitákat is Exar- ehusoknak nevezik: mindazonáltal a’Chalcedoni Zsinat (can. 9 17.) Exarchusokat a’Metropolitáktol annyira megkülömbözteti, hogy amazokhoz fzinte azon Püspököket és Papokat útasíttya, a’ kik a’ Melropo- litátol valami rövidséget fzenvedtek. Úgy nem k illőmben a’ Pátriárka nevezet is több ó Testamento- mi igazaknak, úgymint Abrahámnak, Isáaknak, Dávidnak (Zsid. VII, 4. 10.), sőt a? Zsidó nép Elöljáróinak is (Ap. Tsel. II. 29.) tulajdoníttatik. A’ mennyire pedig méltóságot jelent, legelöfzör nevezték

így

5öÜ