Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

5Í4

«áztatná, Mathildisnek örökbe vett joTzagiert mint jobbágy a’ Pápának lábaihoz borult.

11- er Vagy fegyvernek erejével és eggyezések- kel fzaporították meg a’ Pápák az ö birtokokat mint II dik Julius, vagy jutalmasan tserélve, vagy pénzen véve mint Ví-dik Kelemen Nápolyi első Joannátol vette meg az Avenioi Megyét.

12- er Cathedraticum , Denarius S. Petri , és Annata nevű segítségekkel is támogatták az ö világi tekinteteket. Mikor tudniillik Fülöp Frantzia királynak elsült, hogy VlII-dik Bonifaciusn ah halála után, kivel na"y zűrzavarban élt, F-dik Kelemen az Apostoli Széket Rómából Avenioba átvigye, ’s ekkor a’ Pápák, kivált az döbbeni életekhez képest fzüksé- get kezdtek fzenvedni, némelíy Kerefztények fzere- telügyelő segítséget önkényt küldtek nékik, a’ mit utóbb tsak nem minden Egyházakból megtettek, a’ Pápák ipedig sürgetni is kezdették. Ez a’ segítség Cathedraticum vagy Denarius S. Petri nevet viselt. Az egyházi főbb rangú fzeméljek pedig a’ Pápának Annatákat Íizetíek. Annata ezen deák fzóbol annus efztend'ö egv efztendobéii jövedelmet tefz, méllyét XXÍI-dik Jánosnak rendeléséből a’ Pápátol kinevezett, vagy megerősített Érsekek, Püspökök, Apát, és Prépost Urak a’ Pápai Udvarnak dífzesebb tartására eleintén a’képpen fizettek, hogy három efz- tendö alatt mimieggyikben egy harmad réfzt le kellett tenniek. Üdövel lX-dik ßonifaeiusnak rendeléséből tsak félefztendőbéli jövedelemmel, hanem egy- fzerre a’ nevező vagy erősítő Bullaküldésnek alkal ma-