Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
515 matosságával kellelt adózni; ?s azért ez Bo/ujacius Annatájának neveztetett. A’ Pápának világi hatalmáról több írók még többet írtak. Itt egyátallyában ez az éfzrevétel állhat, hogy vannak, a’ kik a’ Pápának birtokit irigy Izemmel nézik, és azt kivánnyák, hogy azokból ki- velkeztetvén, kéíz pénzből éllyen. De vallyon mivel lett boldogabb p. o. Német Orfzág, hogy az el- törlött Püspökségeknek , Apáturságoknak, Prépostsá- goknak, és Klastromoknak birtokit a’ világi emberek elkapkodták? éltek-é ezek az értékekkel buzgóbban a’ hazának védelmére, és boldogságának öregbítésére; gyakorolták-é jobban magokat aófegyverforgatás- ban, és tudományokban, elömozdították-é hatalmasabban a’ foldmivelést, mesterségeket, kereskedést, tudományokat, megízüntették-é az adókat; építet- tek-é a’ fzenvedő polgártársaiknak könnyebbítésére több köz halznú házakat, intézeteket; tettek-é az embereknek, főképp a’ ízegényeknek kimíveledésére több fundátiókat, mint a’ Püspökök, Apáturak, Prépostok? Tsak Magyar Orfzágban is több jeles Nemzetségek Papoknak köfzönik az ö kellő virágzásokat, mennyivel inkább a’ hajdani Német Komái Birodalomban? De mindenek felett a’ Pápáknak bőkezűsége elhatván a’ föld kerekségének minden határira, fzámtalan roíTzat meggátolt, fzámtalan jót hoz >tt: fzámtaian fzegényt gyámolított, Izámtalan ügvefo- gyottat segített. Midón pedig a; jobb rendnek, egj.- gyességnek, illendőségnek fenntartásáért, a’ hatal- maskodásnak meggátolásáért a* főbb ügyeket önuK k 2 gvew-«:
