Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

don tudta nélkül törvényes Püspököket, es tsak VIII c!ik fzázadban elit Bonifacius Moguntíai Érsek ') volt az első, a’ Ki mngfít az Isten és az Apostoli Szék kegyelméből való Püspöknek nevezte, holott még most is többen magokat az Isten irgalmából való Püspököknek (Miseratione Divina) nevezik. Zsinatokat is fzolgáltak a’ Pápának minden tudta nélkül, a7 mint elég példáink vannak az Asiai, Egyiptomi, Afrikai Zsinatokban, mellyeket az Ujrake- refztelök, a’ Husvéttartás, Arius, Macedonius, CVe- slorius, Eutyclies, Monothelita Eretnekek ügyeben tartottak, mellyeknek végzései azon Püspököknek Megyéjében, a’ kik a7 Zsinatokban jelen voltak, valóságosan kötelező erővel bírtak, sőt a’ mennyire mindenütt elfogadtattak, egéfz Anyafzentegyház fzer- te azzal bírnak. Iía azért minden törvényesség a*

____________________ Pá‘

Bonifacius eleintén Wesscxtiai Barát és Pap volt, és Winfridusnak neveztetett, 719. Efzt. Frisiába ment a liol fzent VYilibrodnst az Evangyeliomnak predikállá- sában segítette. II-dik Gergelytől Püspöknek kineveztetvén, Hassiábanés Thuringiában apostolkodott. Ilí-dik Gergelytől Érseki palásttal, és törvényhatósággal fel- ruháztatván, a’ Frankusokat Eicbstätti és Herbipolisi Püspököknek törvényhatósága alá vetette. Zacharias Pápátol Moguntiai Érseknek neveztetvén, magát Bo- niindusnak, az Isten, és Apostoli Szék kegyelméből való Érseknek írta. Végtix-e az Apostoli Széknek helybenhagyásával Lullus tanítványának hagyván az Érsekséget, Frisiába ment prédikálni, a' hol 755-dik efzt. éppen a’ midőn a’fzent miseáldozatotbemutatná» a’ hitlenektöl megöletett.

* 502