Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

ra terítik, pápai bokáig érő fejér ruhába, Karingbe, Dalmatikába, Miseruhába, Palástba, és Fanonba öltöztetik, kezére vörös kefztyüket, lábára sólya- kát (sandalia), vagy is inkább arannyal hímezett tzipellőt vonnak, fejére pedig ezüst matéria süveget tefznek. Erre az ortzáját, és egéfz testét fejér patyolattal betakarják, és koporsóba fektetik. Lábaihoz az Udvari Mester karmazsin fzínü zsatskót, arany, ezüst, és brontz emlékpénzeket (medaille) tefz, mellyeknek fo oldalán a’ Pápa képe, viífzáson pedig orfzáglása alatt történtt nevezetesebb dolgok ábrázoltatnak. Azután a’ koporsót vörös selyemmel bevonnyák, és a’ foglalásit egybehajtyák, hegyébe egy papíros tekerlset tefznek, mellyen a’ Pápának rövid életírása foglaltatik. A’ dolognak ezen folya- mattjáról az Apostoli Kamarának Titoknokja jegyzéket kéfzít, és felolvassa; aláírja pedig magát a* fö Udvari Mesternek Nótáriusa, és a’ Káptalannak Cancellariusa. Ezután a’ Cardinalisok átadgyák a* koporsót a’ íö Káptalan Kanonokjainak, kik azt na^ gyobb ón koporsóba tefzik, mellyre a’ Pápának izíraere, neve/ éleliideje, orfzáglásának efztendei, és halálának napja ki vannak vésve. Az ón koporsót ■a Kamarás Cardinalis, a’Vatikánomi Templomnak Dékánnya, a’ fö Udvari Mester, és a’ Káptalan bepetsételi. Végre az ón koporsó rdég nagyobb fa koporsóba záródik, és az Énekesek fzobájának ajtaja fölött lévő üregbe helykeztettetik, a’ hol mind addig marad, mig vagy Mausoleumot nem állának néki, vagy utánna következett Pápa meg nem hal.

A*

457