Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

45$

Az Exequiáknak kilentz napja alatt elkéfzül, és felél líltatik a’ fő Templom derekán a’ nagy gyáfzgé- pely (castrum doloris), melly a’ boldogult Pápának jelesebb történetit ’s tetteit mulató képekkel, és alkalmatos felírásokkal difzeskedik. Kilentzedik napon a’ Mise és Absolutio után tartatik a’ halotti befzéd.

182. §.

A: Pc ipa válafztdsna k tifzte, a Conclave, e's ennek rendtartásai.

l. A! Kerefzlénységnek első fzázadiban az üldözéseknek sanyarúsága tette fzükségesnek a’ Pápa- válafztásnak titkontartását. Hogy pedig valamint a Püspök, úgy a’ Pápaválafzlásnak tifzte is eleintén a’ Papságot és a’ világi népet, iidÖvel a’ Püspök válafz- tásnál még aJ fzomfzéd Püspököket, kivált a’ Me- tropolitát, azután pedig egyedül tsak a’ Papságot, kivált a’ Káptalant illette, néha a’ világi Fejedelmeknek nagyobb vagy kisebb befolyásával, már a’ fellyebbmondottakbol (Liturg. I. R. 5ii. lap. 1. fz. al.) érthetni. A’ Pápaválafzlásrol különösen még ezeket írja fzent-Jllonay (2^8—3oi. lap.), és Cabas- suti (Notit. Cone. T. Ií. ad Conc. Lugdun. 2.) : az Anyafzenlegyháznak kezdetekor fzokás vala, hogy a’ Pápa a’ Püspököktől válafztatott úgy mindazonáltal , hogy a’ népnek bizonysága , és az egéfz egyházi Rendnek, vagy legalább nagyobb réfzének egyetértése is hozzá kivántatott. Ezt bizonyíttya fzent Cyprianus (ep. 68.): Nálunk, és tsaknern minden

tar-