Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

453

katolika Hitnek tzikkelye, hogy a’ Komái Püspök az Anya ízen tégy háznak feie, Jesus Kris tusnak helytartója, azért mások is az előhozott nevezetekkel' kivált a’ Pápa névvel hiba nélkül élhettek, és hébe- hóba éltek is, de leginkább mások adták nékik azokat. Úgy nem kiilömben Legboldogabbaknak, Legszentebbeknek , O Szentségének is nevezték őket, noli» a’ Chalcedoni Zsinat (Act. 1 5. c. 28. Act. 16.) nem tsak a’ Romai, hanem a’ Constantinopoli,egyebek pedig más Püspököket is ezen nevezetekkel meg- tifztelték (Bingham 1. c. L. II. c. 2. §. 7.).

„ Ezen utolsó titulusokra nézve igazán írja Szent- „ Tllonay (3oi. lap.): hogy azokat nem a’ Pápák fu- „ lajdonították magoknak, hanem az első négy Con- ,, ciliomok , és egyebek, a’ mint a’ Romai Tsáfzá- „ rok is, tudniillik Constantinus, Jovinianus , Theo- „ dosius, Arcadius, Honorius etc. Ez a’ titulus pe- „ dig Kristus kedvéért adatik néki, és a’ tifztségéért, „ mellyet visel, hogy Istentől rendeltetett minden „ hívek látható fő fejének, kiket fzent Péter és fzent „ Pál fzent népnek nevez; 2-or e’ Titulussal arra „ intetik a’ Pápa, hogy annak képét viseli, a’ ki „ legfzentebb : 5 or hogy igyekezzék a’ fzentségben „ minden nyájjail fellülhaladni. 44

De ők magok jobbára közönséges Püspököknek, az Isten fzolgdi fzolgáinak (p. o. Pius Episcopus servus servorum Dei) nevezik magokat. Alkalmatosságot adtak erre a’ Constantinopoli Püspökök , kik meg nem elégedvén azon nagy tifztelettel, mellyre Őket az I-sö Constantinopoli, és Chalcedoni Zsinat

fel-