Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

poknak (Praepositi, Antistites, JTqos^ojts?, J7qo!$qm~9 Pontifices Maximi, summi Sacerdotes). P ipáknak, Atyáknak, Atyák Atyáinak, Püspökök Püspökeinek (az alrendű Papokra nézve), Pátriárkáiknak, Kristas helytartóinak, és Ekklesiák angyalinak neveztettek. Ezen titulusokat az Anyafzentegyháznak zsengéjétől fogva kell fzármaztatni, inellyben a’ Kerefz- tények önmagokat is külömbféle tifzteletnevekkel jelelték (Bingh. 1. c. L. I. c. 4.), inennyivel inkább a’ Püspökeiket? Hanem a’ VI-dik Cartbagoi vagy Afrikai tellyes Gyülekezetnek (tartatott 418-dik efzt.) C-dik kánonnya már azt paranisollya , Hogy az első Széknek Püspöke (értették a’ Cartbagoi Püspököt, ki Afrikában a’ Papok közül legföllyebbvaló volt) nenevezze magát Papok fejedelmének vagy Főpapnak , banam első Szék Püspökének. Grund may r is (226. 1.) jegyzi, hogy az Anyafzentegyháznak első fzázaditol fogva Pápáknak, és a’ nép fő atyáinak hivattak a’ Püspökök, hanem 1073-dik efztendőbéli Komái Zsinatban VII-dik Gergely alatt parantsol- tatott volna, hogy a’ Romai Püspökön kiviil senki se visellye a’ Pápa tifzteletnevet; mert az Anyafzentegy- ház Kristusnak fzavait: A' ki ti közöttetek nagyobb, legyen mint a’ kisebbik, és a’ ki elöljáró, mint a fzolga, . . En pedig ti közietek vagyok, mint a’ ki fzolgál (Luk. XXII, 26, 27.) maga előtt hordozván, nagyra mutató titulusoktól irtózik; azért a’ Püspökök mostanában egyházi fzójárás fzerént Kristusban Fő- tifztelendö Atyáknak (Reverendissimus in Christo Pater) neveztetnek. Mindazonáltal mivel a’ kerefztény

kar

452