Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

44G

lálokat az egéfz hív községgel megülletni, neveiket a’ nyilvánvaló Istenifzolgálatnak alkalmatosságával Létániákba iktatni, rólok könyörgéseket főképp tiíz- lében eljáró és fzent ruhákba öltözött Pap által imádkoztáim, képeiket súgárokkal , fénykarikával, vagy kerékkel (laureola) koronával (diadema) *) vagy más ollvan móddal írni, melly az Anyafzentegyhazban g} akorlott, ’s nyilvánvaló tifzteletre mutat; így vág}' e’ nélkül írottakat a’ Templom falára, annál inkább Oltárra helyheztetni, ereklyéiket köz tifzteletre kitenni, Processíókon környüKiordozni, élein ásókat boldog vagy fzent nevezettel közre botsátani, árulni, rólok ditsérö befzédeket vagy Predikatziókat tartani. Sőt még a’ nyilvántalan tifzteletnek elobbeni fz. al. elöfzámláltt nemeit is ollyan helyeken iidÖkben, és kornyülállások között megtiltották, mikor azok nyilvánvaló , és az Anyafzentegyház nevével bemutatni fzokott tifzteletnekfzinét viselhetik, p. o. ha ki a’sírjaik fölött vagy a’ Templomokban főképp a’ közönséges nyilvánvaló Isteni fzolgálatok alatt lámpást, gyertyát gyújt, Izembe ötlő és főbb helyre fogadás- ügyelő emlékeket aggat, életírásaikat, mintha a’ fzentségek, tsudatetteik, jövendöléseik éppen semmi " ki

*) A’ sugárok és fénykarika vagy kerék a’ mennyei di- tsoséget jelenti , mellyben uralkodóknak tarty uk azokat, a’ kik azzal felvonnak ékesítve. A; korona az Isten orfzágaban való uralkodásnak jelképe. Sem eggyik sem másik ékesités mivolt fzerint nem mutat az Anya- ' fzentegy háznak ítéletére, és eggyes embernek rideg

Teleménnyét is kifejezheti.