Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

fel, mellyel tsak éfzbe juttatni is elég, hogy az em» bér mindent ámításnak tartson , a’ mit a’ világnagy­ra botsül. A’ halálról, feltámadásról, és Ítéletről fzólló Letzke, Dies irce fzavakkal kezdő Sequentia, és Evangyeliora, valamint a* Libera me Responso­rium is juttassa efzedbe azt a’ rettenetes napot, miilyent a’ világ nem látott az előtt, és nem is lát azután, mellyen az Isten fia, kinek az Atya min­den Ítéletet adott, az ö felségében, a* mennyei ka­rokkal, még egyfzer a’ földre jön megítélni az ele­veneket és holttakat, és minden hivalkodó fzórol fzámot kér, hogy kinekkinek a’ tselekedetiért örök­ké való, és megmagyarázhatatlan vágj' boldogság­gal vagy boldogtalansággal megfizessen (Ján. V, 1-2. Ap. Tsel. X, 42. Mát. XII, 36. XXV, 3i— 46. II Kor. V, io.); és tudván sok fogyatkozásidat, felly meg egyfcfzent borzadással. A’ penitentzia Zsol­tárok tüntessék fzemed eleibe az Istennek megvefz- tegethetlen igazságát, egyfzer'smind pedig igen kö­nyörületes irgalmasságát is, 's ébredgy fel a’ bűn­nek halálos álmából. A’ kegyes, tűrő, hoíTzas vára­kozásé, és irgalmas Isten várakozott eddig, hogy irgalmazzon (Joel II, i3. Isa. XXX, 18.); de éjjeli tolvaj képpen is akkor jöhet el, mikor meg sem gondolod (I Thess. V, 5. Mát. XXIV, 42—5i.). Térj meg inkább ma mint holnap; hadd el a’ rofz- fzat, fordítsd jóra az* Istentől vett kegyelmeket és tehetségeket, pótold ki a’ honosságokat, jobbítsd meg a’ tett károkat, rövidségeket, botránkozásokat, rofizakatraig iidod van, hogy az Istennek ítélő fzéke elolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom