Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

35

befzédbe merült, kinek mivel némelly titkos tetteit elbefzélte, olly sikere lett a’ tanításának, bogy az alTzonyon kívül sokan hittek ő benne.

7. Mikor Kánába érkezett, a’ hol a’ vizet borrá változtatta, ott termett Kafarnaumbol egy királyi fzolgálatban lévő Tifzt azzal a’ kéréssel, hogy mennyen alá meggyógyítani a’ fiát, minekelotte meghallyon. Jesus mintegy fedve azt mondta néki , ha tsak jeleket és tsuddkat nem láttok , nem hifztek. Mivel pedig újra sürgette a3 királyi ember, Jesus bátorította ötét, hogy mennyen haza, mert a3 fia él. Hitt az ember, és a3 fia azon órában meggyógyult, a3 mint meg jöttében hallotta a3 tselédgyitöl, ezért az egéfz házával Jesus követője lett;

8. Hanem a3 hazájában roífzúl fogadták; mert mikor a3 Synagogában Isaiásnak Messiásról fzólló egy jövendölését (LX„) magára magyarázta, nem győzték ugyan a3 böltsességét tsudálni, de mivel ná- lok ösmeretes Volt, és a3 nemzetségének birtoka koránt sem mutatott olly nagy fényességre, a3 minőt az Ő előítéletek a3 világi hatalmú Messiástól várt, illyen okvetéssel vakították magokat: Honnét ennek

C 3 ez

azért tsudálkozott a’ Sauiariai AíTzöny, hogy Jesus tőle vizet kér, valamint a3 Tanítványok is, hogy Jesus vele beízéll, és máskor a’ Samariabéliek Jakabnak és Jánosnak kérésére fzállást sem adtak néki, a’miért ezek Jesuslol mennyei tüzet kértek reájok (Luk. IX, 52 — 56j5 a’ Zsidók is, mikor tsúf nevet akartak valakinek mondani, Samaritanusnak (mintegy ör- döngösnek, eretneknek, elvtelennek) mondották (Ján.

IV. VIII, 4,8.).