Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
36 őz a böltsesség, es t sudat ételek ? Nem ez - é az áts fia ? Nem Máriának mondatik - é az annya ? Es az attyafiai Jakab, és Jé) séf, és tiSimon, és Judás, és a’ húgai nem mind nálunk vannak- é? Uonnét vannak azért ennek mind ezek *) ? Mivel pedig ö is *) Hogy Jesusuak test fzerint, és Máriának több attya- íiai voltak, nem tsak az éppen előhozott fzavakbol ki- tetfzik, hanem azon aílzonyok közölt is, kik Jesus kvrefzténél állottak, az Évangyelislák egy Máriát említenek, ki kisebbik fzent Jakabnak és Jó’sefuek annya, Jvleofasnak pedig vagy Alfeusnak felesége, és Máriának Urunk annyának nénnye volt (Mát. XXVII, 55, 56. Mar. XV, 40. Ján. XIX, 25.). Szent Pál is hihetőképpen ezt a’ kisebbik Jakabot nevezte Urunk attyafiának (Gal. I, 19.). Szent Lukáts (VI, 16.) pedig Judást, (Thaddeust) Jakab attyafiának mondotta; sőt annak mondotta magát az Ó levelében (I, XI.)Judás maga. Utollyára az Apostolok lajstromában Simon Kananeusnak vagy Káuábol valónak hivattatik (Mát. X, 4.), a’ hol éppen előbb (5. fz. al.) Máriának rokonit sajditottuk. Mivel pedig az Apostolok között Jakabot, Judást, és Simont olvasunk, voltak, a’ kik ezeket ama’ Názárethiéktől említett Atyafiaknak, és vagy Alfcus vagy Jó’sef fiainak tartották, kiket döbbeni házasságában nemzett volna, mintsem Máriával öfzvekelt. Azonban hogy a’ Názárethi atyafiak nem voltak Apostolok, tsak fzent Jánosnak ezen fzavaibol is kitetlzik: az Ö attyafiai sem hijznek valói Őbenne (Ján. VII, 5.) pedig még akkor sem , mikor Jesus már régólta tanított, tsudákat tett (Ján. I —VI.), sót aJ Zsidók meg is akarták ölni (Ján. V1J, 1.): minden bizonnyal tehát öfzye voltak ízed ve a’ tizenkét Apostolok
