Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

Nyilvánvaló tanítása, és élete.

l. Mikor eljött már az üdo, mellyet az isteni Gondviselés a3 Messiási Orfzágnak felállítására meghatározott, Tiberius Tsáfzár birodalmának tizenötödik efzlendejében, Pontius Pilatus a’ Romaiaknak Tifzttartója lévén Judseában, Herodes Antipas pedig Tetrarchája , az az Ősi orfzágnak negyed ré- fzét bíró Fejedelme Galilseának, ennek attyaíia Fü- löp hasonló Fejedelme Iturseának és Trachonitisnek, vTégtire Lysaniás Abilinának , Annás és Kai fás Papi Fejedelmek alatt lön az Isten fzava Jánoshoz Zakariás fiához a’ pufztában , hogy mennyen az emberek közzé, hirdesse a’ Messiásnak megérkezését, intse meg Őket a’ penitentziára. Öltözve volt tevefzörböl fzott ho/Tzií vastag penitentziaköntösbe, bőr övvel az ágyékán megövedzve , az eledele sáska és erdei méz. Ezen sanjarú élete , jeles vérből való eredete, ártatlan magaviseleté, böltsességgel tellyes tanítása , sok fzép intései, mellyeket külombféle hivatali! embereknek ügyesen adott, olly tekintetet fzereztek néki, hogy nem tsak sok'nyilvántalanok a’ Jordán környékére , a’ hol tartózkodott, kimentek, ötét hallgatták, a’ Messiásnak megérkezését elhitték , az életeket megváltoztatták, a’ penitentziá- nak jelentésére Jordánban megkerefztelkedtek, és állandó Tanítványi lettek, hanem a’ Jerusalemi Fő Tanátsnak (Synedrion), melly a’ Főpapnak eloiilése alatt fejedelmi hatalommal kormányozta a’ Zsidókat