Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

228

thiát, Szeretsen Orfzágot, és talán még több or- fzágokat is ; kisebb és nagyobb Jakab Palaestinát ; Simon Aegyptemot, Cyrenét, Lybiát, Mauritániát; Judas Thaddaeus Idumaeát, Arabiát, Syriát, Mesopotamiát; Iskarioli Judás helyébe Apostolnak válafztott Mátyás Colchist és Cappadociát, némelyek fzerint pedig Aethyopiát vagy Szeretsen Of*- fzágot is. De mind valamennyi között Pál magát buzgósággal, tanítással, utazással, írással, fzenve- déssel, fáradsággal megkülomböztette a’ Palaestinai Zsidóknál, Asiai és Európai Görögöknél, kik között legtöbb, és legvirágzóbb Egyházakat fondált. Barnabás pedig jó darabig Pálnak segédgye volt fzintMgy mint Lukáts, Titus, Timotheus, és egy üdéig Márk is.

Hlyen értelemben helyesen mondotta az Apostolokról fzent Dávidnak fzavaival fzent Pál, hogy minden földre kiment az Ö zengések, és a föld kereksége határira az Ö igéjek (Rom. X, 18.).

Mind valamennyin pedig Jánoson kívül kínos halállal végeztettek ki a’ világból, a’ mint ezt nékik az Üdvözítő több ízben is megjövendölte (Mát. X, 16—26. XX, 22. 25. Jan. XVI, 2.). De a’ hívek sem mulafztották el, a’ régi egyházi történetírásoknak bizonyítása fzerint, az Ö emlékezeteket, kivált a’ haláloknak efztendö napján megújítani , és ünnepelni; a’ mivel egymást a’ Hitben való állhatatosságra , és az üldözéseknek békességes fzenvedésére is bátorították.

Grundmayr (i56. és 245-dik lap.) fzerint a? Romai fzentartásuak régenten mind valamennyi Apostolok-