Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

22§

»tolóknak emlékezetét egyfzerre i-sö Májusban, as Görögök pedig kezdettől fogva mindenkor mijndeggyik Apostolét külön való napon ünnepelték, azonkívül ofzvesen is fzent Péter és Pál Apostolok napján rólok megemlékeztek. Ezt a’ fzokást üdovel felfogta a" Romai Ekklesia is pedig úgy , bogy minden Apostolnak napja még a’ polgári életben is parantsoltt, és dologhagyó Ünnep volt, a’ mint ezt Hazánkra nézve parantsollya fzent Láfzló Király (Deer. L. I. c. 58.), és a’ Nagy-Szombati Zsinat i6n-dik efzt, (c. 1. §. i3.). Mostanában mindazonáltal, vagy is miolta az Ünnepek fzáma alább fzállíttalott, már tsak Péter és Pál napja, vagy 29-dik Junius dolog hagyó Ünnep , mellyen egyfzer’smind mind valamennyi Apostolokról közönségesen fzokás említést tenni. A’ többi Apostoloknak Ünnepei különösen mind karbéli Ünnepek, mellyeknek tulajdonit azon renddel itt elöadgyuk , a’ mint az egyházi efztendő- nek folyása alatt egymást követik.

Végtire említeni méltó itt még azt is, hogy fzo- kásba vették azokat is azon Nemzetek Apostolinak nevezni, a’ kik , és a* mellyeknél az Apostolok módgyára a’ kerefztény Hitet behozták és elterjefztették. így a’ mi Hazánknak boldog emlekezetii első ditső- séges Királlyá fzent István}' Magyarok Apostolának *), Rupertus Püspök Bajorokénak, Winfrid,

más*) Mivel fzent Istvány a’ kerefztény Hitnek gyarapodására nem tsak fzámos külföldi térítő Papokat Országába hivatott, hanem maga is mint valóságos Apostol

meg-