Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

217

ban, úgy nem külömben VTII-dik fzázadnak kezdetén Ií-dik Justinianus is másik Templomot építtetett. A’ Napnyugoti A nyafzen tégy házban pedig még Xí-dik fzázadban is Demény Péter írja vala, bogy bafzontalan munkálkodik, a’ ki Boldogságos Szűz Szülőinek neveit *%ki akarja nyomozni , mellyekröl legkisebb említés sints a? fzent írásban *). XIII-dik

Szá*) Nonnulli cum plus super e, quam oportet sapore, gestiunt, quis Pater, vel quae Mater B. Mariae fuerit, studio superfluae curiositatis inquirunt. Sed aliquis lector nimis inutiliter quaerit, quod Evangelista narrare superfluum duxit. Si enim huic notitiae utilitatem cognosceret, nequaquam nobilis historicus rem necessariam silentio praeteriret (Petr. Damia. Serm. 3. de Nativ.). XIV-dik Benedek Pápa erre azt feleli, hogy minekutánna mind a’ Napkeleti mind a’ Napnyugoti Ekklesia annyi fzázadolta azt tar- tya , bogy Mariának Szülőit Joakimnak és Annának hittak, helytelenség ezzel ellenkezni, mert nem lehet ezt a’ véleményt nem igaznak megtzáfolhatatlanúl, és meg győzői eg megbizonyítani (De Festo. Nativ. B. V. Me n. lit.).

A’ mi a’ fzent írást illeti, fzent Máté (I, 4—16) és fzent Lukáts (III, 23 — 38). Jesusnak test fzerint való nemzetségét igen külömbözoleg adgyák elő. Többi között Máté Jósefet Jákob fiának mondgya, Lukáts pedig Hóliének. Ezt a’ külömbféleséget ismét nem egy- gyenlóképpen alktattyák öfzve a’ Túdosok. Szerették tudniillik a’ Zsidók a’ nemzetségek régiségét; azért ha valamellyik egyenes ágban férjfi magból kifogyott és az Ősi jófzágnak leány gyermek lett örököse, akkor ez nem ment más nemzet ofztálybéli (tribus) férfiú-