Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

216

napi fzóllhatottazért fzent Jánosnak tiszteletére öfzvefzerkeztette amaz ékes versekből álló Éneket Ut queant laxis , mellyet az Anyafzentegyház (zent János Születésének napján az első Vetsernye alatt énekeli , és mellynek mindgyárt kezdetén a’ Szerző az ö Szaváért Szent Jánoshoz folyamodik ; és valóban valamint Zakariás Pap, úgy Ő is fzent Jánosnak közbenjárására megnyerte a’ Szavát.

148. §.

Szent Joákimrol és Jzent Annáról.

Mariának Attyát IV-dik Századi fzent Epipha- mus (Orat, de laud. virg. sub init.) és VlII-dikbo! való Damaskus! fzent János (Orat. I. de B. V. M. nativ, sub princ.) és ezzel egy üdöben éltt Jakab Edessai Püspök után közönségesen Joahimnah, az Ánnyát pedig Annánál; híják , és azt tartyák, hogy valamint ama’ hajdani Elkanának felesége sokáig magtalan volt, és tsak könyörgéssel nyerte meg Sámuel magzattyát, úgy Joakim felesége is tsak az ő könyörgése után már megaggodtt korában vigafz- taltatott meg egy leány magzattal tudniillik Mariával az Urunk Annyával.

Mind a’ kettőnek nyilvánvaló tifztelete sokkal regiebb a’ Napkeleti, mint sem a’ Napnyugoti Anyafzentegyházban, mivel az éppen nevezett férj- fiák mind a’ keltejekröl nagy tifztelettel fzóllanak. Különösen pedig fzent Annának tiszteletére már I-sq Justinianus Tsáfzár 55o-dik efzt. Constantinopol, ban