Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
Hi 8. Ha egyéb Anyákat a' fzülés fájdalmiért ká~ ratlaníttya az öröm, mellyet a' fzülés után érezni fzoktak (Tán. XVI, 21.), mennyivel nagyobb .ak kellett Mária örömének lenni tudván , hogy Szent Leiektől fogant, és hogy az Ö fziilötte ollr irgalmas és egyfzer’smind felséges isteni intézetnek megefz- iközlésére küldettetett. Nem volt é bötsösebb előtte ez a’ rongyos istálló minden királyi palotánál ? a’ jáfzol, mellybe aJ gyermeket fektette, tzédrus böl- tsonél; a’pofztódarabok, mellyekbe takarta, arany- nyal hímezett bársony poláknál ? Nem bizonyos ugyan, hogy Ö már akkor tudta az ő fzülöttét Istenembernek: mindazonáltal fzent Basilius róla mondott egy égj házi Befzédgyében az ékesenfzóllásnak mestersége fzerínt helyesen tefzi a’ fzájába ezen fza- vakat: „ Kedvesem ! minek nevezzelek ? embernek-é? de istenien fogantattáí. Istennek-é ? de emberi „ tested van. Mit tegyek veled ? tömjénnel meny- ,, nyek-é elődbe, vagy téjjel kinállyalak ? anyai „ gondodat visellyem-é, vagy porban fzolgállyak ,, néked? Tsudalatos ellenkép! Az ég a’ te íilöfzé- ,, ked, és keblemben ringatlak; a’ világon vagy, „ de nem eppen elfzakasztva a’ mennyeknek polgá- *, ritol. — Fiam! akarom az emberek iránt való fze- „ retetedet magafztalni, de a’ te megtestesülésedet „ nem vizsgálom. “ Voltis, min örülnie, mert ha Jesusnak isteni terméfzetére sem tekintünk , és Ölet tsupán tsak embernek veílzük, Messiás annyának lenni minden botsületet fennmuló bötsület; men}7- nyivel fennmullya minden emberi gondolkodást
