Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

15 hogy a’ ki a’ mennyen és földön uralkodik, annyira magát megalázza , hogy fziiiotésétöl fogva egéfz ha­láláig tellyes élele a’ legmélyebb alázatosságnak és öntagadásnak egyhúzomos példája legyen. _____ 8. Ha Jesusnak harmintz efztendei kivonódnak , alkalmasint a’ 42-dik lefz az Ö fztüetésének efztendeje. Ha a’ nemzetek kiilömbféle nevezetesebb történe­tekből fzámlállyák az Ö efztendeiket p. o. a’ Görögök az Ö Olyrripiásaikat Olympiai nézó Játékoknak Iphitus Elisnek Királlyá által történt helyreállíttatásátol, melly világ’ 3208-dik efzt. esett meg, a’ Romaiak Ro­mának felépítésétől 3230. Syfusok Seleucusnak Egyip­tomból Babilonba való győzedelmes viíTzamenetelétől 3672. Megmeg a’ Periodus Juliana Julius Tsálzárnak megöl elésétől 3940. vagy a’ Törökök Hedzsirája Ma- homednek világ’ 4622-dik efztendejétöl kezdődik: il­lendő volt, hogy a’ Kerefztények is az efzlendók fzám- lálására Jesus fzuletését (időhatárnak tegyék. Áltól kezdték azokat fzámlálni legelöfzör az Olafzok V-dik Században, kivált Diénes Romai Apátur (Dionysius exiguus), ki VI-dikban élt. Olafz Orfzágbol Angliába vitték ezt a’ fzokást az Apostoli Szerzetesek, onnan Frantzia , innen pedig Német Orfzágba terjedt (Hont­heim Hist. Trev. T. I. p. 06.). Ez az üdöfzdmlálás már 646-dik efzt. a’ Trevirisi fz. Irmina Klastromá- nak fundáJó levelében előkerül. Gerard (Histoire cri­tique p. 78.) is egy ajándékozó levelet hoz eló ezen aláírással: anno incarn. dóm. 632. Twieforti Egy­háznak egy tanúlevelében is Canlabriai Theodor ezen hozzátétellel van aláírva: an. dominie, incarn. 680. Jóllehet pedig hogy ez az üdófzámlálás mind ez üdéig sem volt közönséges, mindazonáltal 750-dik eíztend. elnyomta a’ többinek nemeit, és mivel Bonifacius Pápa az Ó Zsinatlyuibau mind azzal élt, közönséges lett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom