Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

i 72

Azután erre az Ünnepre és annak nyoltzadgyára való

Szosobrietas Ecclesiue cum pietate nescire quam ali- quod frivolum et apocryphum inde texendo docere. Megeggyez ezekkel több Martyrologiumokon kívül Bétsi Adó (Ado. Vienu. L. de festi v.) is. BoíTzonko- dik ugyan tudós Baronins (ad aun. chr. 41].), hogy Usuardus és Adó a’ N. B. Aífzony napját Dormitio- nah nevezik, holott Vigíliáját Assumptio Vigíliájának nevezték, és kérdi, hogy mire való ez a’ név ’változtatás? Azonban ha ók a’ régiekkel egy értelemben vették a’ Dormitio es Assumptio fzavakat, minden helytelenség nélkül nevezhették azonegy napot most egyik most másik fzóval. Hogy pedig azonegy értelemben vettek, ez a’ névváltoztatás elegendőképpen bizonyíttya maga. De nem is mondhatták az élő- napot Dormitio Vigíliájának Vagy Aluvás vigyá- zattyáriak, mert a’ Szavaknak bötti fzerint való ellenkező értelme miatt valami helytelent, és nevetségeset mondottak volna.

Sót még XVI és XVÍI-dik fzázadban sem voltak törődés nélkül, hogy minek, és miilyen értelemben neveztetik ez az Ünnep. Natalis Alexander (Hist. Ecel. ssec. II. c. 4. ar. 3.) írja, hogy a’ Párisi Egyház Usuardusnak Martyrologiumában a’ B. Allzony- nak Dormitiojárol 1.0-dik Augustusra éppen előbb felhozott fzavakat egéfz 1540-dik efztendeig olvastatta ; hanem XVI-dik fzázadnak közepe táján, nem tudni mi ókból, azok helyett egy ösmeretlen fzer- zonek tsupán tsak kéziratban lévő Homiliáját kezdte olvastatni, melly a’ B. Aífzouynak test és lélek fzerint való felvitetéséröl fzóll. Mikor a’ gyakor éléssel elkopott ez a’ kézirat, 1668-dik efzt. kérdés támadt a’ Káptalanban, hogy nem kellene é ezen Homiliának

he-