Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
/ Szoíosmában Damascenmnah , és Bernard Apáturnak egyházi Leízédit, raellyek a’ B. AÍTzcmynak lesi fzehelyébe Usuardusnak fzavait viífzatenni. És abban eggyezlek m.?g, hogy kérdezzék meg az Érsekét. Az Érsek a' Homiliát eltiltotta, és Usuardus fzavait helyreállította. Parantsolattyának ellene fzegezte magát két Kanonok (Nicolaus 1’ Advocat Bibliáid, és Jacobus Godin) felheviiltek ezen alkalmatossággal a’ tanultt elmék, és a’ kérdésnek főbb tárgyát, tudniillik ha a’ Boldogságos Szűz tsak lelkestől-é, vagy pedig testestől is mennybe vitetett,, mind a’ két réfzre meghányták. Több értekezések és könyvek közre boisát- tatlak. Nyertes lett a’ vitató réfz annyiból, hogy ámbátor 4668-dik efztendóben a’ Homiliának helyébe vilfzaállíttattak Usuardusnak fzavai: mindazonáltal 4698-dik efzt. a’ Dormitio S. Dei Genitricis Mariae fzavak helyett ezek tétettek: Assumptio D. Mariae Virginis. Mostanában a’ Párisi Ekklesia Romai Martyrologiummal, és N. B. AíTzony napjára ezen fzavakkal él: Assumptio B. Mariae Virginis, Genitricis Dei et Domini Nostri Jesu Christi, quae Filii sui pro nobis mortui legi obsequata , et filia veteris Adam veterem sententiam subiit, et mortem obiit y ut autem Dei viventis Mater ad illum ipsum, quem genuerat, digne assumpta, suscepta est ab illo, et super omnem exaltata creaturam cum eo honore, quo tanta Mater digna fuit, cum ea gloria, quce tantum decuit Filium. Ebből a’ vetekedésböl kitetfzik, hogy a’ Párisi Ekklesia tsak XVÍ és XVfl-dik fzázadban kezdte a’ N. B. AíTzony napját új értelemben Assumptionah nevezni, azt sem több ellenkezetek nélkül az Érsek , Káptalan, és több Tudósok réízéröl ; holott az'előtt í 73 nua-